Április 26.-án kellett Marcival befeküdni kivizsgálásra Szegedre a klinikára. Nagyon izgultam:$ Leginkább az miatt, hogy mellette maradhatok-e éjszaka is, meg persze az eredmények miatt is .
Előtte sokat beszéltem Neki mi fog történni a kórházban , elmondtam a vérvételt a fújásokat,a bőrtesztet, a vizsgálatokat és csak reméltem, hogy nem fog nagyobb lelki traumát okozni a kis Drágámnak.
Szóval reggel 8-ra kellett jelentkeznünk felvételre, felkerültünk az osztályra és a szobába.Azzal kezdték, hogy intézzem magamnak az anyaszállót, mert csak 22-ig maradhatok az ágyánál. Na ettől féltem!!! Végül mire mindent kijártam kiderült, hogy nem jön más a szobába és marad nagy ágy, mondtam az jó lesz kettőnknek. Lehetett:) Aránylag jól viselte az első megpróbáltatásokat. Minden napra volt valami 'program': bőrteszt, rtg, UH, vizelet gyűjtés, széklet tartály, laktóz terhelés, légzésfunkciós vizsgálatok, gégészet. Amikor csak lehetett lent voltunk az udvaron a friss levegőn, egyrészt nehogy összeszedjen valamit, másrészt igen nehéz volt lefoglalni a kis örökmozgót. Nekem is nagyon uncsi volt, de ez a legkevesebb. Mehettünk volna a játszószobába, de nem akartam, ki tudja milyen baja van a többi kis betegnek. Úgyhogy maradt a séta, meg a park.Ennek ellenére a szobánkban fekvő kislánytól- folyamatosan köhögött, meg lázas volt,szerdán már hasmenése is volt-mégiscsak elkapott valamit és szegénykém szerda este már hányt is . Első gondolatom, hogy viszem haza saját felelősségre, de nem akartam a gyufát sem kihúzni, mégiscsak ide kell visszajárnunk. Éjjel már hőemelkedése is volt, de nem hányt már. Reggel bejött a főorvosnő mondta, hogy hazaengednek, nehogy valamit szétszórjunk az osztályon. Basszus, hát az én gyerekem egészséges volt mikor bejöttünk:( Szerencsére a vizsgálatok zöme megvolt , egy terheléses légzésfunkciós vizsgálat maradt csak el. Ezekből kiderült, hogy nem ételallergiás, viszont por-, kutyaszőr-, penészgomba-, és lisztporatka allergiája van:(
Mindent összevetve pontosan az ilyen okok miatt nem akartam osztályra feküdni, nem távolság a klinika vállaltuk volna, hogy bejárunk, de nem lehetett. Még egyszer biztosan nem egyeznék bele. Volt ugyan két nagyon kedves nővérke, de egy igen undok is , de olyan személytelen az egész, futószalagon történnek a dolgok, lepukkant a felszerelés, szóval nem voltam elájulva:(
Na mindegy ezen is túl vagyunk és itthon sem lett utána komolyabb baja Marcinak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése